Egy gőzölgő tál ételként érkezett a tavasz az asztalomhoz. De míg tavaly megkötözték a kezeimet, most belerakták az evőeszközt. És nekiláttam. Itthon vagyok! Ennyire még sosem voltam.
Nem írtam. Nem írtam, mert tudtam hogy bármit írnék pár hét múlva kontráznám valamivel. Volt ez a rövid váci kitérő ugye. Ha esetleg nem tudnád: Leköltöztem vácra az utolsó blog után. Fanni felajánlotta, hogy lakjak a házában amíg Ő kint van Skóciában. Megnéztem hát mi van ott. Állást kaptam a Trafalgar étteremben, amit vezetnem kellett volna, de több sebből vérzett a dolog. Vácon egyedül voltam, szabadnapjaimat Pesten töltöttem, és utáltam visszamenni. Nem találtam,vagyis inkább nem értettem a helyem. Szegény vácot ezért sikerült megutálnom. Az életért jöttem vissza, de vácot kaptam\vélasztottam? 2 hét múlva elhagytam a helyet, és másnap felköltöztem a Kende utcába, és össze is költöztem Timivel, akivel épp szükségünk volt egymásra, és életem egyik legjobb döntése volt ez. A napfényes Móricz. A kedvenc terem. Az andor utca közelsége. Minden helyben. Minden adott volt hogy végre elkezdjem azt amit oly régóta terveztem. De ez ötlet formálásra szorult. Ebben Becz segített, azzal hogy felhívta a figyelmemet arra, mit szeretek igazán. Nagylátóval belemászni mindenki arcába. Erre azt válaszoltam hogy, én ételt szeretnék végre fotózni. Timi meg is nevezte. A megoldás a Men & Tál lett. Emberek (többnyire szakácsok) az általuk készített étellel a kezükben. Mindezt nagylátóval,közelről, és egy minimál sztori\kritika az ételről és ami\aki mögötte van. És működik. Tetszik az éttermeknek, tetszik az olvasóknak. Nem célom a negatív kritika, az nem tesz jót senkinek. Csak olyan helyről írok amiről tudok jót. Ha valami nem nyűgöz le, nem fáradok vele. És egyre több a fotózásra váró éttermem. Lassan teljes munkaidős állássá válik, és imádom. Közben próbálok a kulton aktív része is lenni. Vasárnap egy selfie világrekordot sikerült döntenünk a Bazilikánál, ami ha akkora hírverést kapott volna előtte, mint utána, sokkal masszívabb lehetett volna. De itt még nincs vége. Most kezdek csak belejönni. Hazajöttem, és itthon leszek,úgy ahogy eddig soha. Még kutyánk is van, ami ha fekszik, nem tudod melyik az eleje,és melyik a vége.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal