Hát konkrétumok azok vannak is meg nem vannak. Ugye. Paféig négy nap, Balatonig 3 nap. Jah. Ez most az új. Lemegyek Dávidhoz szerdán lezsírozzuk a kempinget és utána bátyja borászatában lerészegedünk. És onnan Pafe. Viszonylag gusztán hangzik. Csak még elő kéne rá kaparni egy szükséges pénzösszeget. Itt tartunk most.
Mára kicsit lenyugodtam. Bár felkavart a tegnap tisztában vagyok vele hogy hiába nem kenyerem a türelem, most valahogy muszály lesz. Bár kurvára nehéz türelmesnek lenni ebben a 3-szorosára gyorsult életvitelben, ahol minden a következő percben dől el. Teszem hozzá rossz lenne ha nem így lenne. És már nemtudok ki igazodni magamon sem. Ami konkrét végtére is az az hogy beleszerettem egy lányba hosszú idő után de pont akkor hagytam el a várost amikor nem kellett volna. Amíg ott voltam éjjel nappal együtt voltunk, most meg hát. Én megtettem mindent. Tegnap átértékelte az életét.Ezért nem jött. "nézek előre egy órát kettőt aztán jó lesz " Még a gondolatától is rettegek hogy tovább gondolkozzak negatív irányokba és fejestugorjak a melankória fekete óceánjába. Alapjába véve jólérzem magam. Szabad vagyok,nem emészt semmi, előttem az élet és végülis szeretnek is. Mi a fasz kell még? Egy szál cigi. Most.
Házi Feladat: Mindenki értékelje át az életét és ennek a blognak a kommentjébe írja bele sikerült e.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.