Egyre omladozik, fonnyad szottyad a hangulatom, egyre inkább undorom van oroszlánytól, az emberektől, és az otthonomból. Leblokkoltam. Képtelen vagyok megmozdulni és tenni ezellen valamit. Már a napi 2 szál ciginél járok és semmi hangulatom sincs szórakozni. Belefáradtam a várakozásba és most rám várnak. Az engem körülvevő emberfal áttörhetetlennek bizonyul, és utálom. Fogják egymás kezét és csak járnak körbe körülöttem. Mindegyik az arcomba mosolyog de az én kezemet senki sem fogja. Nem is nyújtanám. Mert ha megtetnném, megfogná valaki.
hagyjanak engem békén...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Jenaya 2009.09.27. 17:30:14