Kedves Csákvári Péter!
Mint azt bizonyára észrevette, nem tartózkodik külföldön. Persze, hogy észrevette, hiszen folymat sopánkodik hogy, még itt van. Értéktelennek érzi magát. Nem, nem verték át csak türelmet kérnek öntől, valljunk be nem keveset. Búcsúbuli? Ugyan már. Nem kellett volna úgy előreszaladni, dehát utólag okosabb az ember. Most aztán hallgathatja a kérdések sokaságát és legszívesebben falramászna tőlük és onnan nyakkal érkezne a földre. Kelepcébe került a bizonytalanság és az összeolvadó dátumok miatt. De amint látom javulófélben van. Hiszen nem is érzi magát olyan rosszul! Hiszen tervez! Igen , elkezdett egy B-terven gondolkodni. Addig amíg... Le kell kötnie magát el kellene mennie valamit dolgozni. Valami merészet kitalálni. Sosem volt még ilyen jó lehetőség! Tudja hogy nem kell elköteleznie magát, és bármit csinálhat! Ez kicsit felvidítja igaz? Mintha leszállna végre a magaslóról, és megpróbálta elfogadni a sorsát. Maga egy önző, beképzelt, túlérzékeny fasz! Már elnézést a személyeskedésért, de így van. Mindíg is le akarta nyűgöznia környezetét és most szembetalálkozott a lehetőséggel és a tehetetlenséggel. 1-1! Dobja már le ezt a gúnyát, és szedje össze magát. Legalább már nem unatkozik, talált egy rakat elfoglaltságot magának. És nem kell aggódnia hogy reggel korán kel, ha az evett hajnali 6kor felhívja önt hogy szerinte szép-e Sandra Bullock. Igazán olyan rossz lenne ez? Nem mondd le az álmairól csak fogalma sincs mikor hozzák maga elé ezüst tálcán. És kérje meg a barátait hogy ne kérdezősködjenek. Na ugye! Ott a mosoly...
Baráti üdvözlettel: Csákvári Péter
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.