Megdobálták még a görögök is Amikor is történt hogy Tomi beviharzik két budipapírral a kabinba, én még épphogynem egyszál faszba végeztem a zuhanyzással és elsírja, hogy Corfun megdobálták barackmaggal. Ezután szégyenében visszament a crew poolba napozni ahol elaludt a napon és vörös lett mint a rák. Most úgynézki mint aki folyamatosan szégyenli magát. Itt fekszik a rakesh ágyán és ebben a pillanatban közli velem hogy “szopdkiafaszom” olvasva ezt a szöveget. What about the week. Jött kb 2 új arc. Robi a head waiter aki kapóra jött a department váltás infoival kapcsolatban. A másik, Tamás szintén, buffet stuart, még nem érdekes. Viszont ittas. Pont most. Melóban. És most azon röhögünk hogy a feltöltött képei jóformán egyhelyen készültek de, minden kép alá más helyet írt az iwiwjén. Anton továbbra is állat. Még mindíg nem láttam mást enni csak gyümölcsöket, és még mindíg minden délután állatmódjára kimegy bicózni aztán úszni valami tengerben. Tegnap voltunk először és utoljára Dubrovnikban és hát gyerekek, voltam már sok helyen de horvátország adja. Feltekertünk egy hegyre ahol nemgyőztünk OHMYGOD ozni aztán leszáguldottunk róla ahol nem győztünk nem meghalni, utána találtunk egy hidat egy 1Okm el odébb amire muszáj volt felmennünk. Ott történt hogy az utat keresve megkérdeztünk egy családot hogy merre lehet a way és a legkissebb egysége a familynek megkérdezte a jóédes anyját hogy mit kérdezett a bácsi. Magyarul. Közöltem vele hogy mostmár mindegy. Costa hajón voltak. Szokásos de fiatalon vagyok itt meg milyen jó lehet nekem, és elbúcsúztunk. Dubrovnikba még visszakell térnem. Velence. Antonnal szintén. Körbeittuk velencét Big Beer Adventure címen. A legeldugodtabb helyektől elkezdve a kedvenc parkjaimon át minden hol ittunk. Bár Antonnal nem igazán safety inni, el akart lopni rendőrhajót, bement egy lakásba esernyőt lopni, almával dobált macskákat, stb. Még a hely szellemét feldobta hogy vittünk ki Jumbo shrimpet azaz kurvanagy tigrisrákokat amiket a lineról lopott ez az állat, és ugye a farkát nem igazán lehet elfogyasztani, ígyhát azt eldobáltuk. Velence nem egy egyszerű térképmint tudjuk szóval kaptunk az alkalmon és Anton és juliska módjára a tigrisrákok farkának elszórásával jelöltük az utat hogy visszataláljunk a st.mark térre. Új mexikói haverom van. JJ azaz Juan Joel. A drillen ma szórakoztunk a mentőmellény lámpájával és zenéltünk vele és mint a suliban a tanérok odajött egy faszi hogy ne gyerekeskedjünk már. Ő volt robi. A head waiter. Ami nem semmi rang és nem kis idő kell hozzá. Felesége Perui ,hajón van most is, és a mátra alján laknak. Szép. Utána sokat beszélgettünk. Minden kérdésemre tudott válaszolni amire eddig még nem volt példa. Otthoni dolgok. Két hónap !!! Félig otthon vagyok srácok. Beiratkoztam egy fotóssuliba már az összeget is elutalta édesanyám hogy amint otthon leszek gördüljön tovább a jövő rakendrólja. Egyre bizakodóbb vagyok. Csak maradjon is így. Ha megcsinálom, fejethajtok magam előtt. Ahogy Simone is mondta, azért lesz sous chef mert meg akarja magának mutatni. Azután hazamegy. De megcsinálja. Én hiszek neki. Nem sokat írtam róla de nagyon korrekt srác. Már 1st cookhoz méltóan viselkedik ami nem egyszerú mert 3 hónapja jött, csak olasz és ugye ők csókosak. De ő megérdemli. Viszont lot of other guy nem igazán. Csak max akarnak dolgozni de csak káoszt csinálnak havi három ezer dollár fizuért. Őket úgy elütettném a rubyval. Most crew bar. Már csak 12O sör hazáig…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.