Szalonnaszag úszik be a szobámba. Most irritál de legalább a szobámban vagyok. Nem ujjongva térek már haza, leszarom oroszlányt, de most kellett. Nemtudom hogy azért mert mégis elkapott volna a karácsony, vagy mert kéthónap alatt fél éjjelt aludtam itthon de most kelett. Ma elmegyek az enbosba és jólleszek. Jézusom.. Egykor itt éltem. És körbenézek, imitt amott olyan dolgokat látok amik már felfoghatatlan hogy az életem részei voltak. Mik ezek? Egykor az a gép volt a központi terminálom ami most kibelezve fekszik a laptop mögött. És folyton az jár a fejemben. A mai ferihegyi látogatástól megdobbant a szívem. Bírom útközben a reklámokat. Odafele a felfedezés, utazás,világjárás. Majd vissza, hazatérés szeretet, karácsony. Mintha ma világgá mentem volna de vissza is jöttem. Mivé lettem.. Hagyjatok a szalonnával, de fasza hogy van a fürdőbe tükör. 3 évet vártam rá.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.