Saltedfox

 Amikor jóanyám megkérdezte mit csinálok kedden, eléggé sóhajtozva feleltem, hogy dolgozok. Ők meg Afrikában lesznek. Én nem leszek Afrikában kedden, én lazacot fogok sütni. Sokat. És sütöttem is, annak ellenére, hogy elég sokszor sikerült korábban végeznem esténként, ezzel útba ejteni pár sört még az emlékek gyártására. Még olyan sok volt, és annak is tűnt. Egyáltalán nem is gondoltam bele, hogy vége lesz a hétnek. És ha vége lesz , mi lesz? Minden megy tovább máshol. Máshogy. Ma reggel bementem , és semmi nem változott. Sütöttem a lazacot. Csabi közben kreált egy eseményt amit Eszter közvetített le nekem a konyhára: "faszomnak sem fogsz hiányozni Csákvári Péter búcsúbuli" - na meg hogy, négy széke van ezért kb annyian menjünk. Vagy vigyünk széket. Meg piát , mert nem volt még fizetés. Nyitóképnek meg persze a friss szerzeményünk a "geci" márkajelzésű csicseriborsó konzerv. A névadó idézet Szilvitől származott, egy ízes beszélgetés elkövetése után. Aztán sütöttem a lazacot tovább. És nem változott semmi. Figyeltem ahogy a hazamenő kollegák hogyan válnak exkollegákká körülöttem. És nem történt semmi. Kivéve persze a lazacokkal. Vágtam egy új zacskóval, és betettem a fiókba. Petra leszólt, hogy valaki menjen haza. Felmentem és még váltottam pár szót a Józsival. Leköszöntem és elindultam a lifttel lefele. Ahogy kinyílt az ajtó, a Petőfin megszólalt a Snow Patrol féle Chasing cars. A szám amire elhagytam a hajót, amire kiléptem a mongolból, amit akkor dúdoltam amikor felköltöztem Pestre. Ott állt Szilvi és azt mondta : " Most tényleg azt akarod, hogy elsírjam magam?" És beugrott minden. Amikor a Gergővel snowboardos videókat néztünk kajálás közben. Amikor a Bécivel tintahalakat forgattunk a  rostlapon, és lefotóztuk, majd mindenkit bejelöltünk rajta. Ahogy a Petikével üzengettünk a liftben. Reni ahogy a rekeszen állva turminálja a krémlevest. Viktor mikor lejön és megkérdezi " Mivan kabócatestű?" Sári narancsot kér magas C-ben a speakeren. A Music Fm és a Petőfi rádió harca. A bulik amik történetei elkísértek a következőig. Dávid amikor alvás nélkül tolta. Csabi és a sok kecske, földön röhögés, telitorokból K2 éneklés a bangarang után.Padlizsánarc.  Petra amikor nem főnök volt hanem, érdeklődő. Juditka és Csilla amikor kobra marás történt a mosogatóban. Ati amikor lejött enni. Sami amikor megmutatta a tesz vesz várost. A nasi goreng, a bazsa, a kolbász, és a kurva kis lazacok. Akkor lettem hirtelen én az ex-kolléga. Azt a lazacot már más süti meg, és én is csak egy voltam a sok közül, de nekem a legkedvesebb kolégáim maradtok. A szívem egy része ottmaradt. Mondjuk a bal pitvar.