Bekanyarodik a tűzoltóautó a hotel parkolójába. Két tűzoltó kiszáll és beül a kocsmába. Kildonan, én így szeretlek.
Tegnap Kevin a nyugdíjas junkie dealer, bevitt minket Brodickba a bankba. Nyitottunk bankszámlát, ami nem értem hogyan érthetett meg Miguel a nulla angoljával. Az időjárás barátságos jeges havas üvöltő szél volt, ami egy helyben tartotta a sirályokat az égen. A túlélés érdekében be kellett vásárolnunk. Mondanám hogy 'be kellett menni a boltba' de ne legyünk kicsinyesek. Ami meglepett az az volt, hogy bár nem olcsó, de a mennyisége a dolgoknak sokkal gazdaságosabbnak tűnik mint odahaza. 2 font 16 zacskó lays (walkers)-ért? Twinnings Earl Grey 2 font , de 50 filter? Vagy 3 fontért 160?? Körtés strongbow? A cider itt a csapból is folyik , és én új barátra leltem társaságában. Haza fele három órát kellett várni a buszra, mert az bizony nem egyszerű téma. Félúton kicseréltük a buszt, mert csak. A hotelhez közeledve megnyomtam a leszállás jelzőt, és a busz azonnal megállt. Meredten ültem az ülésben és próbáltam felfogni a szituációt. Odamentem a sofőrhöz és érdeklődtem affelől , hogy esetleg félre értelmeztem-e a leszállás jelző fogalmát. Gyakorlatilag arra jó, hogy ott szállj le ahol akarsz. Ez Arran szigete. Az első hét.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.