Véres-sáros szívlapáttal törte ránk az ajtót a drága október. A kedvenc hónapom. Az első hónapom ezen a világon. 9 hónap plezsör után októberben másztam ki. Kísértetiesen hasonlít a helyzet a mostanihoz, amikor is 9 hónap után hazatérek. Burokból a nyüzsgésbe. Hegyekből a városba. A remeteség álcája tökéletesen passzol a dohányzás és az alkohol mellőzéséhez. Persze történnek néha balesetek, például amikor valamelyik hülye fasz vesz egy ivós társasjátékot amit nem értünk, és mindenki leissza magát mint az albán szamár csak hogy a végére érjünk. Van még egy Petink. Az új báros. Az ivós torpedó királya. Na meg persze itt van Rita is, aki hasonlóan életmentő mint André volt egykor. Hangulat felelős. A személyzet imádja hogy van valaki aki nem csak chicken nuggetset főz nekik, mi pedig imádjuk hogy olyasvalaki van a konyhán akinek lehetetlen elrontani a kedvét. És remekül lehet vele "helyettesíts egy film címében lévő főnevet az análszex szóval" -t játszani. A hotel újra él és mosolyog. Mi pedig filmet forgatunk. Nyomot kell hagynunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.