Saltedfox

Ez hátralevő életem első napja.

Talán nem is változott semmi a héten leszámítva minden mást az időjáráson kívűl. Szépen süt a nap, továbbra sincs kosárpálya a közelben és szintén általános demoralizált hangulattal kellett szembenéznünk az elmúlt napokban. A Fridays ösztönösen lelket pusztít. Főlkeg amikor végignézheted álmaid critical mass-jét egy kis ablakon a konyháról a sushi báron keresztül. Ott akartam lenni. Dávid Meg Levi csináltak nekem szívószálból biciklit, ragasztottak CM-es matricát a szekrényemre és rajzoltak felvonulást egy tickett hátuljára. Nekem. Hogy eltereljék a figyelmemet. Feszült voltam :)     Dávid is feszült volt a héten. Egyik nap összeszedtem a moszkván részegen darabokra hullva. A morálisan ingoványos ember hozzáképest mosolygó palackorrú delfin volt. Hazamentünk és mentünk dolgozni. Másnap én hullottam darabokra a moszkva téren. Fridaysban kajáltunk kedvünkre mit sem törődve a megszorításokkal és sört is sikerült szerezni a koktélok mellé. Az általános elégedetlenséget valahogy le kellett vinnem magamban úgyhogy hát elmentem a zp-be. Nem biztos hogy kellett volna.

Egy kereskedelmi televízióval rosszban lenni nem jó. És ahogy egy női évvel ellátott showba gyűjtik a részeg fiatalokat az nem szép. Megtaláltak és barátomnak nevezte magát az a fiatal ember aki erre a feladatra hivatott. Beszélgetett. Problémák hada gyülekezett az agyamban és ő azzal talált meg hogy vannak e? Hogyne lennének. Csajok? Voltak... mesélj. meséltem. Két név hagyta el a számat és egy aláírás a Zöld pardont. Az enyém. Szerződtem. Másnap éles telefonviadalok váltották egymást. Rájöttem mi történik és megijedtem. Itt csúnya átkúrások készülnek. És ez így elhagyta az ő száját. Bemajszolva mérgesebb vagyok a kelleténél. De másnap megtorpantam. És egy sms útján elástam magamat és a hülyeséget. Utána egy gyors fenyegetés, és az előbb még korrekt srác fasznak hív. Féljek ha hívnak. Hu. félek

Ez lesz az utolsó fridays címke. Jövőhétig kőkeményen felmondunk. Így tettek már sokan az elmúlt héten. Az új hely nyugodt baráti és idő takarékos. És még lakást is kapunk hozzá. Ez a pár mondat higgasztott le a tavaszi melankória és a téli fáradtság izzó fasszopásából. Az éjjel ismát a zp-ben jártunk.Lacika,Dávid meg én. És utánunk jött a két lány betti meg reni a fridays utolsó felszolgáló árkádja. Nyugodt és szép este volt. Egy üveg bacardi az éjjel nappaliból , kétezres 5 személyes taxizás egyenesen a hollósy simon utcáig. Kissebb házibuli a szakadt konyhánkban. Betti az udvaron hány, reni beszél dávid néz de nem lát lacika indulni akar. Én meg mosolygok valami távoli és jövőbeli eseményen. Majd kitudja meddig aludtunk, és hogyan és kivel, de felébredtünk és mind jóléreztük magunkat. Dávid megtartotta a maga megígért lázadását. Nem ment be dolgozni. És kikapcsolta a telefonját. Én is. Fellélegeztünk és bementünk a széna téri burgerbe, ahol kurvára nem tudtunk megenni 3 sajtburgert :)

Talán nem is változott semmi a héten leszámítva minden mást az időjáráson kívűl. Az arcunkra kiült a megdöbbent semmi majd szépen lassan elaraszoltunk a nagyvilági mosoly felé. Ma a déli pályaudvar 8-as és 7es vágánya között egy padon két ember elhatározta hogy mostmár összeszedi magát és nem csak mondja. Majd az egyik Tapolca fele a másik Oroszlány felé indult el.