Hosszú idő óta nem volt szabadnapom és pénzem sincs. Bicóznék ha nem állt volna a gumiba egy 100-as szög. de beleállt. Hogy hogyan azt elképzelni nemtudom. Tegnap este a klubba igyekeztünk meló után tóni bával. meglepetésünkre ott volt a szabi meg a Westend főnök Gábor. részegen. Aztán betoppant a Reni a Félix meg a Dávid. És minden kulisszára fény derült. Mindenki mindent minden arcba belevágott. Éles, igazságszagú viták és jó kedély. Meg sör. Hazefelé ezzel a gáborral vetődtem a buszmegig. Messziről azthihették abberált cimborák vagyunk. De valójában sose láttam. A westend basszájbája meg egy volt dolgozó, aki pár napig még aktív. már ha lehet ezt aktívságnak hívni... két dolog tartja bennem a lelket: a tudat hogy nemsoká vége és itt a szezon, és egy lány. Tudtán kívűl. tudtomon kívül. De ez olyan plátói mint a szemét. Vagy mint az életem. Az is épp elég plátói. Pár nap és megszűnik ez a világ.Térdrerogyva várom a pillanatot ami elindítja azt a folyamatot ami a bennem rejlő gépezetben feltámasztja a nyári zsongást. kaland,szerelem,veríték,nevetés,zene.Nem adtam fel semmit, most kezdek élni. Az albérlet kiürül, a fridays nélkünk dübörög tovább, és budapest is kihever minket. everyone could'n more. Fridays. Viszlát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.