A tegnapi nap ott fejeződött be hogy magam mögött hagytam azt a Pincehelyiséget , ahol törtek a poharak, extázisukban táncoló formák ragyogtak a táncplázson, és felismerhetetlenségig elnyúlott arcok próbáltak mosolyogni a kaland kedvéért. De ez az élmény álmomban tovább haladt.(az a rész amíg hazaértem szintén álomszerű volt) Álmomban minden éjjel egy másik ágyon hajtottam szub-álomba a fejem. Mellettem volt egy lány akit a fejem két emberből rakott össze így mostanáig vitatkozok magammal vajon kinek a lelke volt benne. Ezzel a lánynal barátságban voltunk, nagyon közeli barátságban de mégse olyanban. Egyik este aztán lefeküdtünk. ÉS utána jött egy olyan ugrás ami felcsigázott alva is. Egyszercsak 2 hónapja együtt voltunk. Ugyanott, ugyanazzal. Boldogan éltek amikor is engem elraboltak és 10 másik szerencsétlennel egy ketreclabirintusban voltunk. Ki kellett jutnunk, de csak 5 ember juthatott ki. Végül minyájan eljutottunk az utolsó kapuig de ott a kerítésen cvsak 5 ember mászhatott át. Én nem voltam benne. Ennek ellenére átmásztam de a bentlévők nem akartak beengedni és rugdostak és harapdáltak. Majd amikor átjutottam azt a fószert aki harapdált jól megvertem és békében kijutottunk. Kint médiaszenzációnak örvendtünk és várt a lány akit szeretek. Aztán egy tanteremben voltunk. Ott volt a Gesznye is. A barátnőm terhes volt. Örültem neki. Boldog voltam. Aztán valami történt. Feszült lett a légkör. Elmondta hogy megcsalt amíg bent voltam. Azthitte meghaltam. Mondtam ogy megbocsájtok. AZtán kihívott a teremből hogy elmondjon valamit. ÉS akkor édesanyám szétbaszta ezt az álmot is mint oly sok ezret anno. Nemhiszem hogy azt akarta volna kérdezni hogy "Jössz e a mamáékhoz?" Sose mondhatta el. De rájöttem. Azt akarta mondani hogy a gyerek a Gesznyétől van.
Ez volt a legértelmesebb álmom evör. Minden benne volt amit felgyülemlesztett a tegnap. A felelősség, a család, a szerelem, a barátság, a harag. Sablonos szarok de még soha nem értek ennyire össze mint tegnap. Gesznye -család kérdése amit anyám tukmál belé, Dzsenivel hazafelé kitárgyaltuk a szerelmi multat és jót röhögtünk az egész szaron. Imi és Csáti amikor egymst öntöték le sörrel és álgyülület hurrogott mind2ben de csak fél percig, aztán megint egymás nyakában borulódtak. És a telefon végén a hang akin tudok nevetni. A hang aki egyedüliként nem szerepelt az álomban. Nem tudom. Az olyan eleven volt. Repül a bálna
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.