Eleinte aggasztó volt az átmutálódott bioritmusomnak betudható reggel hétkor kelésem és az utána következő délutáni alvásigényem, de mára visszaállt a normális rend szervezetemben. A napok nem egyformák, az idő lehetetlenül telik (értem ezt úgy hogy nemtudom eldönteni gyorsan, vagy lassan) Többnyire fotózok, és többnyire valami szórakoztató egységben , a partyfotóssá válás dolog végett. What about the princess.. Az aggodalmam affelé hogyan kérek két hónap plusz szabit olyan egyszerűen megoldódott hogy a cég fel sem hívott, csak írtak egy mélt hogy akkor februárban várnak szeretettel vissza, de(!) a Rubyra. Megint. Hát jó. Ismerem azt a hajót és a vezetőségét. Ez a pro. Ugyanaz az útvonal. Ez a kontra. Meglátjuk.
Semmi sem olyan mint előtte volt. Eltünt a beteges cselekedési vágyam, és az emberek körülöttem más közegben tudják magukat. Értem ezt úgy hogy sokan elköltöztek, de nem feltétlenül rosszdolog ez például a Pestre mozdultakkal, és pl Martin itthon van. Amint megfejtettem a T-Home varázslatos internetkezelési világát és tudom használni az asztali gépet is netre, rendberakom a blogot, és úgy általában mindent ami digitalizált az életemben. Most pedig némi koffein bevitele után ideje felfogni hogy délután van. Ciao
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.