3 hete a valóságban, arra enged következtetni, hogy a rántott hús tudna hullani az égből csak valakinek dobálnia kéne lefele. Ellentétek napjai ezek. Csapodár-felelősségteljes-penészes-tiszta-kockás-gömbölyű napok. Zene nélkül dalolva. Várakozás a váratlanra. Addig-addig idézgettem magamban a 2-3 évvel ezelőtti késői gyerekkorom szép napjait hogy arra gondoltam nyerő ötlet lenne kombinálni az ambiciózus aktualitással és még össze is jöhet. PaFe. Holnap után, végre fesztiválozunk. Azthittem már soha nem fogok menni, hogy már kinőttem, de badarság lett volna ezt hinni. Nyár van, szabadság van, fiatalság van. és a help.. Újra egyesülök a helppel, úgy ahogy egykor azt szerettem volna. Fotósként. Thats life.
Tegnapelőtt, Dávid,Anita,Andi,Juc,Én,Dávidöccsemarci,Esztergom, cigért átmenii külföldre poénból, de csak sörözés lett a vége, megerősítve azt hogy éjjel tényleg voltunk valahol.
A kétmondatos hétvége, Pétertől. Megyünk paféra. Minjá. Nyááá
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.