A boldogságot nagyon félreértjük. A legtöbb ember valahogy úgy képzeli, hogy van egy boldogságnak nevezett állapot, egy óriási vattacukor, amit majd egyszer meg fog kaparintani, és boldogan behabzsolja. Pedig a boldogság egy olyan vattacukor ami éppenhogy kéznyújtásnyira van, de egyszerre csak kis darabkákban élvezhető, és ha jól gazdálkodunk vele, pont életünk végére fogy el.
Albérletet találni augusztus utolsó napjaiban.
Albérletet szerezni augusztus utolsó napjaiban?
Albérletért harcolni augusztus utolsó napjaiban??
Albérletért vért izzadva küzdeni,zaklatni több tízezer diákkal augusztus utolsó napjaiban, nem egyszerű mutatvány. Főleg ha az embernek alapvető igényei is vannak, ráadásul nem miliárdos. Hah! Pont mint egy diák! Bassza meg. 1 hete ment már a harc a kérókért folytatott háborúban, de ma én domináltam! 5en néztük meg egyszerre a Kiss József utcai diák-álmot, és bár mindenki kivette volna, mégis én voltam aki a legkorrektebb időpontban jelzett vissza: azonnal. Hétfőtől melóm is van, és a budapesti álom épülő félben. Hát ez is elindult. Józsefváros. De a blaha rész. Nyugi. Vattacukor dőzsi van. Lesz. Volt
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.