Vagyis dontsmoke.
Első napja a megmérettetésnek. Összeszoruló tüdő, zsibbadó arcszerkezet, bizsergő szemgödör. Leirhatatlanul furcsa érzések és ilyenkor jön rá az ember hogy milyen finom illata is van a dohányfüstnek. Regsiztráltam nincsde.hu-n és kaptam egy domina parancsnokot : Örzse Főtörzset. Majd ő megtanít.. Meg besegít julcsi aki nem ad cigit csak ha már nagyon kell. Vagy ha MUSZÁJ. Elég sok hullám volt a mai napban a : Megcsinálom! \ Így nincs értelme élni - Jelmondatok között. A napot úgy sikerült túlélnem hogy halálra gyúrtam magam keróval. Elcsomagoltam egy tucat almát két liter vizet és eltekertem normafáig. Ott meg megmásztam a hegyet jó óra alatt, és lejöttem. Sírva. Érzelmek nélkül csak olyan gyorsan hogy könnyfakasztó volt. És isteni. Fent a tetején meg abban a különleges élményben részesülhettem hogy az utolsó néhány méteremen a csúcsig , egyszer csak kisütött a nap. Kimásztam a felhőből. Lenézve csak egy nagy fehérséggel találkoztam and I was sad : hello. Nagyon hatásos leszokási eszköz. hazafele még eltekertem filatorigátig. Megnéztem a kihalt szigetet. Köd, K-híd, természetellenesen zöld fű a mokka cukka, és a nagyszinpad felé vezető út helyén. Lehangoló. Holnapi program is hasonlóan alakul majd. Ha már úgyis üres a lakás. Marci, Dávid otthon. Ejj ejj. dász picsör woz méd in normafa forests
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.