Saltedfox

 Az a bizonyos sziget előtt kitört darab a fogamból, mostanra érte el ördögi tervét, és küldte ezáltal magát a másvilágra.  A fogászat , ahova érthetetlen okok miatt nem szeretek járni, most még több időmbe került, de hogy pontosan miért azt sosem tudjuk meg. Az első érzéstelenítőt szerintem nem kaptam meg , mivel se nem a szúrást, se a hatást nem éreztem. A másik kettőtől majdnem infarktust kaptam. Azt mondta fájni fog , majd kitépte belőlem az R2-est. Nem fájt. Átvert.  Figyeljétek a kifejtett érzelmi ingadozásokat: 

Azóta 3 grammal könnyebb vagyok, és mintha valami meg is változott volna. A fruccola elvarázsolódott, a kutya kifakult, a sör elaltat,jó az idő, a gépem gondolatot olvas, és és és... nem fáj a fogam!  És ez kurva jó! A tudatalattim fogtündérje elvitte az r2-est , és cserébe hagyott itt egy rakat jó dolgot amik segítenek, emlékeztetni, hogy tavasz van. Még ha ez csak egy illúzió is átmenetileg. Azért megcsináltuk a telet is, de hol van az egy tavaszhoz. Persze valaki baszogatja a tündért is, mert amennyi mindent tudnék kezdeni az időmmel annál többet dolgozok. Konkrétan van egy szabadnapom a héten amit próbálunk nem átaludni, egy olyan szombat este után, ahol az egész kibaszott hét feszültségét beletöltjük üres üvegekbe, majd sírunk, nevetünk,kiabálunk,liftezünk,ordítozunk,kajálunk. Ilyenkor ébred olyan dolgokra is az ember , mint pl.: Nem kell egy erősítő ingyen?-ala Petike- majd nem tudsz nagyon visszaaludni mer rohadtul nem hagy a kíváncsiság aludni, hogy mi a fasz van?   Egyszerre verekszik bennem a felhőtlen nyugodság, és az idegörlő reménytelenség. Ez végülis harmónikus nem?  Majd felébredsz azon a napon amikor szabadnapodnak kellene hogy legyen, és kezded feldolgozni , hogy sikerült megbetegedni is, de legalább jó időben mész dolgozni. És hirtelen minden a rossz felé fordul, a szuvas oldalára. A tündér elvitte az R2-est, és csak az illúzió maradt. Újra egyedül vagyok. Talán be kéne áldozni a bölcsességet?

Vagy elkapni a tündért?