És akkor szeptember 19. Pozícionálás szezon. Ez nem olyan jó, ez talán, de mégse. 5 állásinterjú. Épülő portál. Pöttyös terítő. Már nem kísért a nyár, halványabb a nap. Mintha zsírpapírt tettek volna az emberek jókedve elé is. Józanabb fejjel nézek előre mint bármikor eddig. Az nálam félig-meddig pesszimizmus, de kevésbé vagyok lusta cselekedni mint tavaly ilyenkor mondjuk. Bár akkor szerencsém volt a Fruccolával, megtaláltam akkor azt a nyugalmat amit most is keresek. Ez mondjuk félig igaz. Most hajlandó lennék belemenni valami pörgős,ordibálós őrületbe nagyobb összegekért. Lehetőségekben nincs hiány, csak amíg ezt írom, ketten kerestek meg állásinterjúra invitálva, a tegnapi önéletrajz szórásom eredményeképp. És megjegyzem, még mindig tökéletesen bevált az új letisztult önéletrajzom, ahogy észreveszem. A másik. Vasárnap összeültünk Zsoltékkal, és letettük a kulton alapköveit. A kulton lesz a mi kulturális játszóterünk. Egy olyan portál amiből már ezer meg ezer van, de mi is beszállunk a játékba. A játék célja pedig az egyediség lesz, ezen a telített piacon. Bár egyedinek lenni is mainstream manapság. Olyan lesz mintha mi egy jobb, egyedibb almát árulnánk a nagycsarnokban. Ettől lesz izgalmas. Mert kurva jó almáink vannak.
A felejthetetlen pénteki forgatásunk a Nefelejcs utcában, pedig elég képtermékenyre sikeredett hála Simon bevilágításának, és a fotógépnek inkább pózoló színészeknek. Legyen hát ez a hét képe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.