Színpadias vagyok és időnként gátlástalan. Ennek semmi köze a poszthoz csak eszembe jutott.

Szóval elég sokat kattogott az agyam este. Még mindig a tehetetlenség érzése gyötör. De vígasztal hogy sokat változtam szerintem. Alig járok már szórakozni, elkezdtem leszokni a cigiről és már 4.-ik napja igen nagy sikerrel. Nem ismerek meg új embereket nem utazgatok. Annyira nem is hiányzik. A napokban már találkoztam a magánnyal is. Öreg haverom. Predi marci otthon , julcsi meg szaggatottan van itthon. Indokolatlan mennyiségű almát fogyasztok a nikotinhiányra. Reggel a rámáradó napsütésre keltem. Pedig este elhúztam a függönyöket. Ezzel nem is volt gond, a helyükön voltak. De egy baszott nagy állótükör frontál rámverte a fényét a külvilágnak. Az első ami eszembejutott az volt hogy ez nem egy jel, nem egy inspiráció, még csak nem is egy kibaszott véletlen. Semmit nem jelent. Semmit. Nincs isten, nincs sors, nincs erő. Csak én vagyok és néha szar néha jó. A semmiből jöttem a semmibe tartok, de jó úton vagyok. Ma kicsit vége az abszintenciának. Elmegyek az instantba. De nem azért hogy legyek. Talán csoda történik talán nem. És csodák nincsenek.

akkor mire várok?

Vagyis dontsmoke.

Első napja a megmérettetésnek. Összeszoruló tüdő, zsibbadó arcszerkezet, bizsergő szemgödör. Leirhatatlanul furcsa érzések és ilyenkor jön rá az ember hogy milyen finom illata is van a dohányfüstnek. Regsiztráltam nincsde.hu-n és kaptam egy domina parancsnokot : Örzse Főtörzset. Majd ő megtanít.. Meg besegít julcsi aki nem ad cigit csak ha már nagyon kell. Vagy ha MUSZÁJ. Elég sok hullám volt a mai napban a : Megcsinálom! \ Így nincs értelme élni - Jelmondatok között. A napot úgy sikerült túlélnem hogy halálra gyúrtam magam keróval. Elcsomagoltam egy tucat almát két liter vizet és eltekertem normafáig. Ott meg megmásztam a hegyet jó óra alatt, és lejöttem. Sírva. Érzelmek nélkül csak olyan gyorsan hogy könnyfakasztó volt. És isteni. Fent a tetején meg abban a különleges élményben részesülhettem hogy az utolsó néhány méteremen a csúcsig , egyszer csak kisütött a nap. Kimásztam a felhőből. Lenézve csak egy nagy fehérséggel találkoztam and I was sad : hello. Nagyon hatásos leszokási eszköz. hazafele még eltekertem filatorigátig. Megnéztem a kihalt szigetet. Köd, K-híd, természetellenesen zöld fű a mokka cukka, és a nagyszinpad felé vezető út helyén. Lehangoló. Holnapi program is hasonlóan alakul majd. Ha már úgyis üres a lakás. Marci, Dávid otthon. Ejj ejj. dász picsör woz méd in normafa forests

Azok vagyunk mi. Aztmondják. A különböző családnevekből állt ez össze. hmm. Részegen szoktam a telefonba írni dolgokat hogy ne felejtsem el blogírásig. Így tettem pénteken is.

Furcsa elképzelni hogy hajnalban is léteznek emberek.

Ennyi. Mindezt olyan hajnali félhat körül a teve utcai BRFK székház előtti villamosmegállóban.

Édesanyám meglátogatott szombaton. Ez azért is jó mert összehajtotta úgy a pólóimat ahogy én sose értettem. Szerintem csal. Nah mindegy.

Épp most jöttem haza a CottonClubból. Életem első hivatalos póker tournamentje. Elestem de hősként harcoltam és jól éreztem magam. Bár a pénzem elúszott rájöttem hogy inkább pókerre költöm a pénzt mint cigire. Így hát holnaptól nem gyújtok rá. Remélem. Kemény lesz. Huh.

Hétfő reggel furcsamód már 10kor fent voltunk és a marci is visszaért suliból. Ennek a különös eseménynek az oka az lehetett hogy bekötötték a T-home-ot szerény hajlékunkba. 100csatorna bámm és azóta nem voltunk sehol. ill. Ez nem teljesen igaz de nem ittunk és nem pajzánkodtunk. Már hétfő óta minden este elmentem a Zitáékhoz. Vicces volt hogy itthon nem nagyon tudunk mit enni ,náluk meg egy gigantikus plazmatévén fifáztunk és a lakásban deszkáztunk. Mintha 10 év után újra közelebb kerültem volna az unokatesóimhoz. Meg a gyermeki énemhez. Na jó az talán eddig is jelen volt. Hmm. Nem vagyok a héten dolgozni. Viszont a vasárnap vicces volt. ment a biznisz a sláger búcsúpartin(vagy remény v. mi a faszom tökmindegy) 13 koncerten voltam és még fizették is. Csak szarrá áztam. Mert ázni szar. Kiv valakivel ázni direkt. Ahhoz meg jól ki kell lenni. Meghá... nah  Akinek homályos lett volna az előző blog azt megnyugtatom nekem is az a helyzet amit leír. Foggalmam sincs mit csinálok és hogyan. Úgy vélem katasztrófálisan, a tartásom egyenlő egy vaníliás pudingéval. Viszont nincs minden veszve. A magánéleti válságomat leszámítva tökéletesen halad minden. Úgy nézki lesz mit a fa alá tenni és megtaláltam azt az érzést is hogy második otthon.Ami érdekes és nem is hiányzik az az imént említett szórakoznijárás hiánya. Fura. Tervezgetünk és szép jövő állhat előttünk ha faszák leszünk. És azok leszünk. Mert we are a passangers.

és van édzsbióóónk

Milyen egy jó blog? Mit akar látni az olvasója? Egy mindennapi egyveleget a semmiről amit nap mint nap mindenki megél? Nem. Szépet. Terveket. Álmokat. Filozófiát. Televízió. Minden adott.

Dolgozok. Ezzel együtt fázok is. fejsd ki Kitörtek az érzéseim az örület kürtőiből. Tegnap volt a házibulink. A mi kis saját házibulink. 3an. Ketten. egyedül. Mind itt voltunk. légyszi A mindennapi filmnézési rutin tovább erősödött, de ez egyáltalán nem zavart senkit. A kolbász biznisz nem rágja le az embert annyira mint gondoltam. Másodpercenként 900 emberrel találkozni egészen izgalmas. Főleg ha belekeveredik egy két izgalmasabb egyén is ( Joker szatír méteres műpénisszel) Tervezgetünk. Tervezgetjük hogy mostmár elkell mondanod sosem mondunk le barcelonáról és hogy nyitunk egy kocsmát ha megéltük mindazt amit kellett. Majdnem mindennap főzünk amire eddig nem volt példa lakókörülményeimben. Jól érezzük magunkat, kiegyensúlyozottak vagyunk. Holnap nem akarok neked rosszat sláger rádió(búcsúbuli? :D) partyn dolgozok. Felettébb érdekes lesz. Laci ott ünnepli a szülinapját. Ezt onnan tudom hogy ő is egyike annak a temérdek még nem zártam le embernek akikkel találkoztam a móriczon. Rengeteg ismerőssel találkozom ott miközben grillman énem él. Régi osztálytársak, balatoni ismerősök, lacik. Fura. Minden fura. Főleg most. És főleg az aki a kanapén regenerálódik. Fura hogy ezt mind. Fura ami történt. Fura ami történik. Hey goat! I love this girl!

féltem hazajönni

szeretlek

Szóval az úgy kezdődött hogy leültem a kanapéra 4 óra fele és egy telefonra kellem. Kibebaszott álmos voltam ezért hát ideges is dehát menni kellett.  Rémlett valami az estéből. Minden azzal a fogmosópohárnyi szákéval kezdődött amit az andi adott a Planet Suhsiban. Ezekután Tűzraktér jeles épülete tornyosult éjszakánkba. Közben megjött az infiniti és itt megszakítottam a gondolatfonalat. Háromnegyed órányi Terepjárós autópályás sebesség orgazmus után kiszálltam a kocsiból némi hányingerrel a lelkem alatt, és döbbenten tapasztaltam hogy Oroszlányon ősz van. Valószínü még máshol is a környéken.A lépcsőzéstől beugrott egy kép tegnapról. És ezzel együtt a cabo bay fehér rum íze is. Itthon különös feeling. Grillcsirke, halottaknapja, dágyönyörű főzelék. Laci. Ő is ott volt . Igen. Meg annie. Meg krisztike. Igen. Azután jött az ominózus eltévedés. Valahol a kálvin téren ahova a király utcától jutottam már tiszta volt hogy nem vagyok jó helyen. A következő az volt hogy nagyon nemjó helyen alszok. Bánja here. A Visszaút trabanttal valósul meg a Csabrendek - Pápa - Oroszlány - Vörösvári út 13. útvonalon hála a Farkas család ifjabb részének. És nagyon sok almát viszek. Nagyonsokat. Jah. Mennyi minden történt , pedig csak scannelni jöttem haza...

Holnaptól dolgozok

Akkor tudatosult bennem némi poszt halálfélelem amikor kiszálltam abból a fehér mercedes-ből ,amikor is felfogtam  hogy mellettem egy cionista büntetett előéletű zsidó gyerek ül akinél egy házilag előállított pokolgép van, a barátnője baszogatja és zavarja a sofőrt aki úgy be van tépve hogy alig lát, a blahán a piroson áthajtva 90el egy balról érkező buszt épphogy kikerültünk és ráadásul még késésben is voltunk.

Az egész úgy kezdődött hogy elindultam bicózni. Király volt érezni megint a manuális sebesség gyönyöreit. Fülemben ordít a kasabian fire-je, én meg csak tekerek a rakparton. Krisztikével az astoriánás találkoztunk, vételeztünk egy üveg bort és bementünk nemkis protekcióval ingyen a tűzraktérbe. A bor elfogyott ,béláék megjelentek a többit csak sejteni lehet. A túlélés után kuruékkal meeting keletiből akik bezony paul van dyke ra érkeztek a fővárosba. Kis kitérő a tűzraktérbe velük majd, eltávoznak mi meg a tűzmadarak zsonglőr egyesülettel maradtunk a vip zónába. Mindenki valami ritka kábszert szív orrba és itt nekem már előkerültek a gátlásaim. Foskész idegen emberek voltak ezek. Nem volt szimpatikus helyzet , így hát továbbálltunk  az instanba ahol nem az volt aminek lennie kellett volna. Ígyhát otthagytam csapot papot és hazatekertem. Beelőztem egy rendőr bácsit akivel jobb lett volna nem találkozni, de hálaistennek még a kresz nem ismeretem , a lámpa\mellény nélküliségem sem zavarta. Itthon meg folytattuk a "családi" hétvégét julcsival, predivel. Pedig én csak biciklizni indultam....

Határozott döntés hozatal volt határozottan gyorsan az hogy felmenjünk a hármashatár hegynek egy szabadon ablakból választott pontjára. 4 óra felfele gyaloglás, sár, kutyák amik megkergettek, egy plasztikai sebészet ami eltűnt, egy sötét völgy,forraltborozás a pálvölgyi cseppkőbarlangnál, egy barlangban talált forgószék, és a panoráma mind mind dokumentálódott egy dvd-n amin  az útról készült videó található. Érdekes tanulmány. Van állásom tehát már kisütött a nap csak még kurva hideg van. A villamos még mindig hangos, és a bajcsy zsilinszky út kurva hosszú és ha a chachachá-ba mentek ne a földalatti megállóból induljatok. Kivéve ha nem akartok ezen  aröpke 3 km-en csak azért angolul beszélgetni hogy ne égesd a hazádat. És ha eljutsz oda ne vegyél sört mert nem elég rá egy ezres, és ha mégis megpróbálod a pultos elmosolyogva azt mondja : - én is megpróbálnám 5ből egyszer bejön. Más. Életemben először volt az hogy sürgősen kell e-mailt írnom de egyik szolgáltatót sem tölti be a net. Minden mást igen de azt nem. Mi van itt? Reggelit. reggeliiiiiit!

Először is itt egy link:

Ahol olyan sportokat űzök ahogy nem fogom soha

Másodszor pedig mocskos egy buli volt. Mocskosabb mindegyiknél. Minden erkölcsi vénát átvágó, szemérmetlen , gusztustalan, trágár, hugyszagú öntisztulás. Ördög űzés. Mocskosul jó buli volt. Köszönöm mindenkinek. És egy jó tanács, ha keveritek a becherovkát a jhonnyval ne tépjetek be másodjára is!

Tudom tudom kedves olvasótábor nemszép folyton a züllésről írni és nem csak ezzel telnek a napjaim csak egyszerűen nem tudok megfogalmazni mást amit átéltem. A Blog indulásakor még sokkal kreatívabba rakosgattam össze a szavakat de mostmár nem megy valahogy. Próbáljam meg? Okkéé...

Egyik nap , talán Vasárnap, igen, a kerepesi temetőben sétálva megláttunk két mókust. És én meg akartam dobni őket gesztenyével. Csak úgy. Nem fájdalmat akartam én okozni csak szimplán meg akartam dobni azt a kurva mókust. Nem értem mi baj ezzel. GYengén dobtam. Épp hogy csak toppant volna a bordáján és semmi baja nem lett volna én meg vigyorogva tovább mehetek. De nem. Ehelyett bepillanthattam a gundel család nyitott sírjába, ahol láttam mi marad egy koporsóban lévő halottból 150 év elteltével. A koporsó teteje. Nah. Ez volt a beteg énem

Múlthéten majdnem mindennap voltam egy koncerten. KFT, Belga, Kaukázus, Gulasch exotica, stb. És minden bulihoz járt egy aznapi társ főszereplő. Többnyire lányok de nem kell egyből rosszra gondolni mert a Dávidot is idesorolnám holott ő igencsak nem lány. Legalábbis aztmondta. Szóval minden napnak megvan a maga arca, és ezek az arcok többniyre pillanatnyi emlékképek maradnak másnapra, isten lássa lelkem nem vagyok geci de ezt nem lehet jobban megfogalmazni. Nyílván nekik is így jön le a későbbiekben. De akkor amikor ott vagyunk a helyszínen akkor ők vannak a célkeresztben . Ő az alfa én az omega. Táncoló milliők, összemosódott szín szilánkok és elfoszló hangok vagyunk egy Tim Burton mesében, akik akkor és ott elválaszthatatlanok. Aztán Eljön a hajnal és  az egész történet csúcspontja maga a létezés bizonyítása kusza megfogalmazásban, emberfeletti örömámorban. Az egyik reggel ez nem így történt a befejezés. A mese tovább ment és kirajzolódtak a körvonalak is. Ijedtemben megnyugodtam. Beleszerettem egy lányba. A bonyolultan egyszerű mindennapjaim.

A fene nagy egómnak kurva jól esett a tegnap. Egy kicsit most én voltam tényleg a középpontban és amikor eltűntem kerestek. Szép volt.

És ím egy gyönyörű összevissza blog hogy szóljon mindenről. Én pedig nyugovóra térek mert nagyon durva fájdalmaim vannak a tegnaptól. Most egy darabig nem lesz :

BASSZUNK BE! BASSZUNK BE!

11 éve szerettem volna már ezt aktuelként énekelni. Fiatalkorom favoritja, az örök fülbemászás. Alvin és a mókusok. Kimondják helyettem.

21 múltam, érzem, lassan elindultam
Nem tudom, hová tartok, és azt sem, hogy eddig hova jutottam
Mert valaki néha fogja a kezem és valaki csak egyszerűen hátba rúg
Haladok előre, amerre tart az út

21 múltam, itt állok mérgesen és felindultan
Sehol egy állás, pedig éveken át ezért tanultam
Átlagember legyek minimálbérrel, vagy pénzéhes és elvakult?
Haladok előre, amerre tart az út

Egész életemben vártam, hogy jöjjön végre már
Hogy jöjjön végre a változás
Mert úgy érzem, ezt így nem bírom soká

21 múltam, teljesen kész vagyok, pedig droghoz sem nyúltam
Hová tűnt az az eszme, amihez éveken át úgy ragaszkodtam?
Szembenéztem önmagammal, dobtam neki mentőmellényt, vízbe fúlt
De én csak haladok előre, amerre tart az út
Haladok előre, amerre tart az út
Haladok előre, amerre tart az út

Hát akkor ma Pincebuli a 21 éve létező Clipperrel!

Kevesebbel nem jó a tea.

Egy hétnél járunk. Tökéletes harmónia jellemzi az ittlétet de a megfelelően igényes munkahely még keresés alatt van. Szülinapomra meglepem magam egyel úgytervezem. Tény hogy a lehetőségeimhez képest többet járok szórakozni , és az emlmúlt egy héten majdnem mindennap voltam valami koncerten vagy partin. De nem bánom. És mostmár megint bírom anyagilag is. Majd csak változik ez. Pénteken haza hétvégére. És ott belépek a két X első negyedébe. Hát hajrá én.

Köszönjük meg szépen a McDonalds practicomnak az ingyen internet elérhetőséget a 6.-ról :)

Szóval itt vagyunk és létezünk Budapest de csodás. A költözés nem volt egyszerű a több mázsa cuccal meg a biciklivel megspékelve. Egyenlőre a pénzszűke és a vajkrémes kenyér jellemzi  amindennapokat de így is emelkedett a hangulatom. Idióta melókat próbálok találni de eddig nem sok iylen volt. Félni nem félek rengeteg munka van , csak tőlünk függ mikor kezdjük. Bár tény mihamarább elkéne. Jól megvagyunk itt 4en. Ja és ráadásban azthiszem szerelmes vagyok. D eez nem iylen egyszerű. Nah én most lépek mert itt ahol lehet fogni a netet kissebb fajta szauna van ilyentájt a besütő naptól. Mjad... holnap

"Hova tűntem három napra?" Kérdezte Martin ma délután amikor Alexet kísértem ki az állomásra. Hát gyerekek. Ez hosszú.

Kedd reggel 9 körül szálltam kelendföld állomáson hogy Dávid vonatával érkezzek meg a Délibe. Uticélunk egy albérlet megtekintése és terv képzés 100ezer forint előállítására. A végállomásra megérkezve egy forma aki előttünk haladt szabályosan lefingott minket. Ez úgy nézett ki hogy nem hoz szerencsét mert a buszunkon kapásból ellenőrt fogtunk. Így hát leszálltunk róla. És az ellenőr is. Majd fel szerettünk volna szállni egy másikra. És az ellenőr is. Gyors jegyvétel és megállóváltás után megtekinthettük kinézett albérletünket. Ahogy a hirdetésben is olvashattuk : nem full ikea de a retro most megint divat. A leírás pontos volt. De végül megszerettük mert két egyforma különnyíló szoba olcsó rezsi és jó környék rábeszélt minket. Már csak a kaucióra kellett valamit kitalálni, ami 100ezer volt. Megéhezve pörgettük agyunkat és beültünk a flórián téri mekibe hogy csillapítsuk éhségünket. Amint beleharaptunk volna a sajtburgerünkbe egy manager nő felszólított azonnali távozásra minket. Minél gyorsabbra. Miután kérdőjellel a fejünk mögött végig néztük ahogy evakuálják a Mc'Donaldsot, és futkorásztunk a járdára felszáguldozó Gázos, ELMŰ-s ,tüzoltó, Polgárvédelmis autók elől, mindenki előtt nyilvánvalóvá vált hogy itt bizony gáz van. Még hozzá szó szerint. féltucatnyi tüzoltó és vagy 5 féle egyéb szerv fala vette körbe az egészet. Minket elzavartak a közeléből is és jó egy óra igazi ostoba emberi szokás a bámészkodás után elmentünk kávézni. Kicsit még lógtunk a levegőben mert a nap igazából még nem hozott semmi jót akkor még. Épp távoztunk volna már amikor a pincérnő utánun rohanva megkérdezi hogy nem akarunk e fizetni esetleg. Na itt kezdődött meg bennünk a felismerés hogy ez a nap bizony nem lesz normális.

Ezek után felcsöngettünk a Marciékhoz akik ugyancsak a flórián téren laknak a Dávid ott maradt pulcsijáért.Kicsit elbeszélgettünk és hamar megszületett különböző konzekvencia levonásokból adódöan az az ötlet hogy költözzünk hozzájuk. És hát odaköltözünk. Ezzel a kaució problémája letudva. Ezzel a tudattal élve kicsit felszabadultabban indultunk neki a céltalannak. Egy két sör egy közeli kocsmában és irány a fridays. Levilátogatóba... Levit nemláttuk nagyon rég óta. Elbeszélgettünk közel egy órát és akkor kezdődött meg bennünka  Dáviddal egy oylan röhögés hullám ami aztán majd másnap 11ig tartott.Elmeséltük azokat az andekottákat a napunkról és a nyárról amit már aznap sokmindenkinek. Bementünk a  sushi bejáraton kijöttünk a  frájdéjz kijáraton és megint bejöttünk. Közben elmentünk enni majd visszajöttünk hogy fentartsuk a látszatot hogy továbbra is hülyék vagyunk. Volt barátnők volt barátok találkozója is volt ez és még ezzel is emelte az este fényét a fridays.  Visszatértünk a leendő albérletünkhöz de előbb leültünk az előtte lévő kis pizzériába sörözni. Miután a lelkünket is kiröhögtük már számunkra ismeretlen dolgokon megpróbáltunk fizetni de csak két sört kaptunk újra. Ittasan tértünk haza. Csak a Julcsi a marci nővére volt otthon.10 percre rá hogy leülltünk megjött maga Marci kotta részegen. Az elkövetkezendő egy órában hallgattuk marci énekeit amit egy szál slsógatyában vagy annélkül a pénisze fogdosása közben követett el. Ez volt a hab a tortán. EGy tökéletesen idióta de sikeres nap vége.

2.nap

Reggel hét. Ébredés. Marci már elment a julcsi kienged minket. Elindulunk az Örs felé egy már előre egyeztetet találkozó végett Alexal aki Alekszandra. 9kor értünk oda és 11kor volt a találka. 10kor kinyitott az ikea és hát bementünk mert miért ne. Elsősorban párnákat és ágyneműket nézegettünk. Én pl nem tudtam hogy létezik külön oldal fekvős, hason fekvős, háton fekvős párna. Végig nyálaztuk a paplan kínálatot átszasszéztunk a nappali hegyeken és lassan lassan elkezdtünk módszeresen többször is eltévedni. Vagyis hát mindíg ugyanott kikötni csak másik irányból. Kibaszott labirintus. Már már majdnem elkéstünk mire elhagytuk az utolsó billenős széket is és kijutottunk a svéd álomgyárból. Alexal találkozva útjaink kettéváltak és Dávid elhagyta Budapestet. Mi beültünk egy lakótelepi kocsmába. Délelőtt 11 kor. Sör. Amikor legközelebb az órámra néztem 4 óra volt. Az egész 10 percnek tűnt, de 5 óra volt. Onnan meeting Árpád híd amiből Ijjász söröző nyugati lett ahova megjött az a lány akinek most így nem jut eeszembe a neve ja de! anett.(?) Így hárman nekivágtunk az útnak a Móriczra hogy ott egy egyetemi klubban foyltassuk ezt a sörös dolgot. Ide érkezett Máté és amint elfogytak a sörök elindultunk javaslatomnak eleget téve, arra helyre ahol nagyon rég voltam és egykor itt éltem az éjszakáimat. Az Instantba. Ott extázis közeli felfokozottsággal közlekedtem. Jó volt ott lenni ismerősökkel. Megérkezett Kriszti is és nemsokára a Cece is. És egy bónusz ember a Dani aki előző vicces budapesti kirándulásunkban is szerepet játszott. Fogytak a borok sörök és lekeveredtünk a pincébe ahol már már loptuk a sört az emberektől, hogy kielégítsük beteges igényeinket. Berúgtunk és egyre vadabb lett minden. A zene szar volt de poénból élveztük. Egyszercsak megjelent a pincében a Lilla is. Ki ott lakik. És az teljesen jó lehet. Hajnali 4 körül az emberek elkezdtek eltűnni. AZtána  végére csak négyen maradtunk , én a dani alex meg a kriszti. Felmerült a hazamenés ténye. És hát be is következett. Nem amardt más választásom mint hogy mátyásföldön a BGF kollégiumában aludjak az ALexéknél . Miután a világ végén kilyukadtunk és gyalogoltunk vagy másfél kilómétert azon a bizonyos ajtón nem engedtek be. Két napi ritka durva fáradtság után ez nem volt üdítő dolog. Végül kijött egy fél óra mulva egy igen ingerlő holdkóros ribanc majd közölte hogy a fiatalember távozzon.Oké. Akkor haza. Úristen. A busz még oké volt. bár egyetlen megállót sem ismertem az utirányból, de a metrózás nah az már nehezen ment ébren. És hát necces dolog egy Oroszlány -Tbánya dupla inga is, meg egy határnál felkelés is, de a legneccesebb mégisccsak egy vaksötét metró járat üresen a megállókon túl, zárt ajtókkal szervíz alaguttal. Igen kedves olvasóim el siekrült aludni a metrón és a rendezőben ébredni. A hazafele is csodálatos volt. Reggel 7kor ágybakerültem és 48 órát kellett kialudnom. 10 óra alatt nem siekrült mert most úgy érzem magam mintha tegnap aludtam volna de ma nem. Ergo 20at kellett volna. Hmm

Szóval. Szép egy két nap volt mondhatom. Holnaptól Pesten lakom. A blog visszaáll a kezdeti takarékra. Legyetek jók és rosszak.

Puszi

sósróka

Egyre omladozik, fonnyad szottyad a hangulatom, egyre inkább undorom van oroszlánytól, az emberektől, és az otthonomból. Leblokkoltam. Képtelen vagyok megmozdulni és tenni ezellen valamit. Már a napi 2 szál ciginél járok és semmi hangulatom sincs szórakozni. Belefáradtam a várakozásba és most rám várnak. Az engem körülvevő emberfal áttörhetetlennek bizonyul, és utálom. Fogják egymás kezét és csak járnak körbe körülöttem. Mindegyik az arcomba mosolyog de az én kezemet senki sem fogja. Nem is nyújtanám. Mert ha megtetnném, megfogná valaki.

hagyjanak engem békén...

Lehet hogy nem akarok már minden hétvégén csak bebaszni. Lehet hogy már nem csak beszélni akarok nagy elvésző tervekről. Lehet hogy nem akarok sigúr-t hallgatva az ablakon cigizve a távolban valami nagyot látni. Lehet hogy nem akarok görcsösen szocializálódni. Lehet hogy nem akarom úgy felfogni ezt az egészet hogy majd minden jó lesz. Lehet hogy nem akarok letenni a régi álmokról, és az újakat előtérbe helyezni. Lehet hogy továbbra is mindent akarok. Lehet hogy átgázolok mindenkin, felrúgva az eddigi mentalitásomat. Lehet hogy nem akarom hanyagolni a fotózást. Lehet hogy nem dobom a sarokba az eddig felépített váram köveit. Lehet hogy nem veszem figyelembe a kudarcaimat a leépülésem érdekében. Lehet hogy nem azokra támaszkodok akikre eddig. Lehet hogy nem támaszkodom senkire. Lehet hogy nem az internetet választom a legfőbb elfoglaltságomnak szabadidőmben továbbra is. Lehet hogy már nem úgy akarok elköszönni hogy szia. Lehet hogy már nem is akarok köszönni. Lehet el kéne kezdenem élni.

Falsba vagyok nemírok. Majd ha minden szép és jó lesz. Itt egy kép.

Délután átugrottam grószmuterhoz segíteni az almáknak lejönnia fáról. Aztán legszivesebben visszatettük volna őket mert nem fértek el a pincében. Benézte a fa a termést. (ugyanitt alma eladó) Csak szedtem a több tíz vödör almát miközben szép lassan leesett hogy holnap már az új pesti munkahelyemen dolgozok. A délelőtt albérlet kereséssel folyt a kezdeti 4 személyes keresésétől a végére kétszemélyesre. Eleget vártunk. Ketten megyünk , nem fizetünk százezreket nagyobbért. Egészséges izgalommal vagyok tele, mert végül is sok múlik azon hogy együtt dolgozhatunk e a dáviddal. Az anyagiaim annyira lappangnak hogy az éhezés nem hó végén hanem végig kitart majd, de túlélem. Víz kenyér Budapest. Én így szeretlek

A történet adott. Van egy barátod aki Attila néven csalogatható közel hozzád. Neki van egy nagybáttyusa , aki budapesten él és webfejlesztő. Adott egy lány Bianka akit bizonyos szálak fűzik attilához és ennyi. És persze adott vagyok én. Attila ismeri a saját nagybáttyát és szálak fűzik biankához. Bianka és én nem ismerjük a nagybáttyust. Még a cselekmény elképzeléséhez tudni kell hogy Attila maga a tegnapi nap nem érintkezett velünk  semmiylen formában. Ami azt illeti eltűnt.

Gábor(a nagybáttyus) megkeresett azzal hogy kéne neki egy gé.(pontosan senki sem érti miért pont én) Jó. A rendszer úgy nézett volna ki hogy ő lejön tatabányára én meg szerzek neki gét. Az első probléma az volt hogy senkit sem értem el akit el kellett volna. Megtámadtam hát a biát emesenen hogy ugyanszerezzen má nekem. És hát szerzett. Majdnem. Mert közben Gábornak necces lett hogy lejöjjön és sztornózta. Bia is. Aztán jött az ötlete hogy küldjem fel a biát a témával, fizeti az utat. Valahogy éreztem hogy a Bia erre nem lesz vevő és bátorkodtam megelőlegezni (utolag mindenki örömére) hogy akkor megyünk ketten. El is indultunk hát. Aztán Tatabányán újabb probléma merült fel a köztünk áramlott információ hullámok között. A bia sztornózta. A vonat meg 3 perc múlva megy. Nah. Sebaj! Majd pesten!

Déli pu. 17:23 körül  Telefonfülkék, negatív válaszok. Bukó. Megpillantottuk életünkben először Gábort és leülltünk sörözni. Akkor ott tartottunk hogy nem lesz semmink. A bia meg nemtudta mit keres ott. Igazából én sem. két sör lement 2 óra alatt majd egy pozitív hívás nyomán elindultunk a stadionokhoz. Ekkor megkezdődött a beszerzés 5-ik órája . Stadionok. Egy szőkés raszta csávó. Gödör szaga volt. Azaz oroszlányi. Kiderült ott is volt. Elment nekünk a gettó szívébe matt részegen. És visszajött és felmentünk hozzá. Kertész és szép erkélye volt. Sok növénnyel. Megtekertük amit megkellett és megtettük amit megkellett. Ittunk vizet és elindultunk. 

Nagyvárad tér Lehetetlen leírni ami itt történt. Kusza és alattomos. Family guy és youtube párbaj. Melegszendvics mikróban és egy tál petrezselmes krumpli amiről kiderül hogy nem is petrezselymes hanem penészes. Reggel felébredni és felfogni hogy "hol a kurvaanyámba vagyok?" Bia elmosolyodva jegyzi meg hogy nem ati által ismerte meg a nagybátyját . És... valójában nem is történt olyan sok minden. De miért is történt? Hát ez. Ezt adjátok össze.

És a pincébe indultam egy két sörre...

Üdítő volt látni egy valóra vált tanácsot linden blogján

Mintha csak egy Irwine Welsh könyvben lennénk menetrendszerűen megjött a rossz és pesti rosszallása is. Oroszlány vagy jót akar nekem vagy elüldözni. Mindkettőnek ugyanaz a vége. Hát nyert. Van munkám hé! Karnyújtásnyira a lakhatósági ápplikésön. Esélyed sincs. Készen lettem mint egy jóllakott ideológia. Hovatovább Budapest. Ízlett ez az egy hónap de tele vagyok. Megint kell a bizonytalanság a ravasz forgalom. Délelőttök a kádban. MENNEM KELL

iiritál

az

idegesít megőrjít kikészít az hogy itt

nem

megy

amit

semmi már

Trying to make ends meet, trying to find some money then you die

Beteg az egész város. Legalább nem egyedül szenvedek. Igazából sok különbség nincs a mindennapokban attól hogy ez van. Max annyi hogy este 3xor kicserélem az alvós garnitúrámat mert elázik az izzadságtól. Átlagos napirendem a következő cselekvésekre süllyedt :

• Facebook
• MSN
• ebéd
• Facebook
• MSN
• Vacsora
• Blogolvasás , Facebook, MSN
• Egy film és jóéjt.

Igazából nemmondom hogy szenvedek, kibaszott laza vagyok de kell azért nekem az a kis pörgés. A nyugodság akkora szinten van jelen most az életemben hogy máég egy veszekedés vagy egy kiabálás is hiányzik. Még jó hogy beteg lettem. Megtörte a hétköznapokat... :D

I feel sick.

És ez most nem hiányzott. Távozzatok belőlem gonosz vírusok!

-Mit szólnál hozzá ha jövőhéten költöznénk Pestre?

-Végre bazdmeg.

Vége a bioritmus gyilkos itthon létnek jövőhéten ha a jóisten is azt akarja. Vannak ötletek elképzelések és esélyek. Dávid végzett és kriszti is nyitott mint egy felboncolt kanári. Hát szóljon. Ráhajtok a futármelóra. Egyszerűen nem tudok letenni róla. A munkám miatt nem tudok bicózni hát miért ne bicózzak a munkámmal? Cöh. Ja, miért ne...

Ma 6 kor keltem. Igen kedves blogom jólhallottad. Tavaly június óta nem kelltem 9-nél előbb sztem. Este 10kor lefeküdtem mert nem kapcsolt bea gép. És katasztrófális volt a reggel. 6kor már kipihent voltam de ellent mond az erkölcsömnek hogy 6kor felkeljek. Ilyenkor feküdni szoktam basszus. Bele is betegedtem. Kész

"Remek kommunikációs képességeim vannak"

"Igényes megjelenésű vagyok"

"Mindig megtalálom egy adott szituációban a legalkalmasabb megoldást"

"Megjelenésemmel felelősséget sugárzok"

"Nem iszom, nem dohányzom"

"Kerülöm a szeszélyes,link életmódot. Családommal töltöm a legtöbb időmet"

"Mindíg , nyílt, őszinte vagyok az emberekkel és ők is pozitív véleményt alkotnak rólam"